Durgá

Durgá az anyagi teremtés istennője. Szólítsák bár a görög nevén (Gaia), az afrikai nevén (Osun), az egyiptomi nevén (Ízisz) vagy a világ különböző tájain használt több száz neve bármelyikén, mindig ugyanarról az istenségről van szó. Ő a Földanya, szanszkrit nevén Bhú. A Brahma- szanhitá (5.43) leírja, hogy az anyagi világ nem más, mint Durgá szolgálatának a színtere. Az írás a létező világ negy birodalmát különbözteti meg.  

A legmagasabb szint Krisna hajléka, Isten királyságának legmagasztosabb megnyilvánulása. Közvetlenül alatta található Hari-dháma (Vaikuntha), ami még a lelki világ része, de már nem olyan emelkedett, mint Krisna hajléka. Ez alatt van Mahésa-dháma, Sivának és híveinek lakhelye. A negyedik birodalom Déví-dháma, azaz az anyagi világ, ahol az Istennő (az univerzum anyja) uralkodik az ottani élőlények felett. Déví-dháma tizennégy boly- górendszerből áll. A Brahma-szanhitá (5-44) a következőket írja az Istennőről: "A külső energiát, Máját, aki a csit (lelki) energia árnyékának természetével bír, mindenki Durgáként, az anyagi világ teremtő, fenntartó és pusztító ügynőkeként imádja. Az eredeti Úr Govindát imádom, akinek akaratával együttműködve Durgá saját magát irányítja." 

Az iménti idézet Déví-dháma uralkodó istennőjét Durgá néven említi, akinek fizikai megjelenése egyszerre ijesztő és szimbolikus. Gyakran ábrázolják tíz karral, ami a tízféle gyümölcsöző tettet jelképezi. Durgá vérszomjas oroszlánon lovagol, ami a hősiességére utal, és Mahisászurán tapos, aki a minden bűnt szimbolizáló bivaly-démon. Durgá Siva felesége. Két fiuk van Kárttikéja és Ganésa - előbbi a szépséget, utóbbi a gazdagságot személyesíti meg. Durgá kígyót tart a kezében, ami a pusztító időt idézi, és húsz különböző fegyvert visel amelyek a bűnök visszaszorítására szolgáló, a Védákban előírt jámbor cselekedeteket képviselik. 

Durgának sokféle megtestesülése ismeretes. Noha ezeket a formákat - például Kálít és Umát - önálló jellemvonásokkal rendelkező, külön istenségekként imádják, valójában ugyanannak az istennőnek a különféle aspektusai. Más szóval amikor az indiai emberek egy szinkretikus ,,Istennőről" beszélnek rendszerint több, egymást átfedő női istenalakra utalnak: Durgá, Káli, Mahádéví, Májádéví (az anyagi energia királynője) stb, Siva hitveseként Durgának is több neve van: Párvatí, Gaurí, Umá, Déví, Bhavání stb. Jellemvonásai változatosak és különböző módokon mutatkoznak meg, attól függően, hogy a híve melyik arculatán meditál. Gaurf, Umá és Párvatí a legkegyesebbek, akiket rendszerint kedves és szerető alakként ábrázolnak. Durgá sokszor hősiesen harcoló istennőként jelenik meg, és olykor még vérszomjas is. Vérszomjassága azonban semmiképp sem hasonlítható alteregójáéhoz, Kálíéhoz, aki az állatáldozatok felajánlásainak haszonélvezője. 

Az Istennőt a prakritivel (az anyagi természettel) és májával (az illúzióval) azonosítják. Nem meglepő, hogy két népszerűbbik neve is ezt tükrőzi: Múlaprakrítí (az ősanyag megtestesűlése") és Mahámájá a nagy illúzió"). A nevek sok mindent elárulnak. Krisna ugyanis azt mondja a Bhagavad-gítában (9.10): "Ó, Kuntf fia! Ez az anyagi természet, ami egyike energiáimnak, az Én irányításom alatt műkődik, létrehozva a mozgó és mozdulatlan lények mindegyiket." A prakriti tehát Durgá. Krisna az irányító, aki utasításokat ad Durgának, az alárendeltjének. Amikor valaki ezt nem fogadja el, Durgá Mahámájává változik, és ő lesz a Nagy Illúzió.